2016. január 3., vasárnap

Szapphó: Nászdal töredékek


NÁSZDAL TÖREDÉKEK 

Alma, az édesízű, magas ágon mint ha piroslik,
fenti a legfölsőn; nem vették észre szüretkor;
hej, dehogyisnem, csak nem tudták eddig elérni.

***


***
 
Mint a hegyekben a jácintot ha a pásztori népek
földre tapossák, s fekszik bíbor szirma a földön.

*** 



***
 
Estcsillag, mit a Hajnal szétszórt, elviszed azt mind:
el a gödölyét
el a bárányt, anyjától a gyönge leánykát.

*** 


***
 
Föl, jól föl a tetővel!
       Hümenaiosz!
Magasabbra, magasra, ti ácsok!
       Hümenaiosz!
Magas a vőlegény, mint csak Arész,
sokkal magasabb a nagyoknál.

Devecseri Gábor fordítása

*** 


***
 
Itt a kéziszövésű, lágy
bíborkelme, ne vesd meg ezt,
vedd: Phókaia-vidéki pazarbecsű,
drága kincs ez a küldemény.

*** 

***
 
Hét mérföldes az ajtónálló
lába - őt marhának a bőrét
tíz mester keze varrta cipővé.

*** 


***
Vőlegény, mi is az, ami rád hasonlit?
karcsu fácska - terád csakis ez hasonlít.

*** 


***
 
Boldog uracska, itt a nász, amit úgy kivántál;
végre tiéd a drága szűz, akit úgy kivántál!
Bájos a termeted, mily szép a szemed, menyasszony
mézszinű pír fut enyhén szét a kecses kis arcon.

***


***
 
Ambrózia várt már
       a borvegyitőben,
Hermész meg az isteneknek mert az edényből
Ám ők - ki-ki öblös
       kancsóval a kézben -
áldoztak, s a vőlegénynek sorra sok jót
kivántak.

Franyó Zoltán fordítása

Megjegyzés küldése