2016. augusztus 24., szerda

A sportolók dicsősége

   Rhodoszi Diagoras (Διαγόρας ὁ Ῥόδιος) híres ökölvívója az i.e. 5. századi görögöknek. Kétszer nyert az olümpiai játékokon, az iszthmoszi játékokon és a nemeai játékokon. Nevét Pindarosz is megénekelte. A híres ökölvívó leszármazottja a messzéniai hős, Aristomenes. Ma a rhodoszi repülőtér ("Diagoras") és a helyi labdarúgó csapat őrzi a nevét (Diagoras FC).
   Fiai követték a bajnokot: a legidősebb fiú, Damagetos nyerte meg a pankrációt i.e. 452-ben és 448-ban. Akousílaos, a középső fiú szintén sikeres sportoló volt, és a fiúk győzelmük után apjukat a vállukra vették, és körbehordozták a stadionban. A nézők éljeneztek, mert Diagoras elérte a legnagyobb dicsőséget, amit ember elérhet az életben. És mint a tökéletes élet megkoronázása, Diagoras ott halt meg a stadionban, és állítólag ő volt a legboldogabb ember, aki valaha élt. A legkisebb fia, Dorieus szintén sikeres sportoló lett.
   Egy másik legenda szerint, ami Pausaniastól származik, az egyetlen nő Kallipateira (Diagoras lánya) volt, aki megtekinthette a sportversenyeket - természetesen Démétér papnőit leszámítva. Az indok: az atléták meztelenek. Nem hiszem, hogy az éhes nők rávetették volna magukat a tökéletes testű ifjakra, de fő a biztonság, az izgatott asszonyok jobb, ha távol maradnak. Kallipateira férfinak álcázta magát és elvegyült a tömegben, hogy megnézhesse fia, Peisirrhodos és unokaöccse, Eukles mérkőzését. Mint lenni szokott, az asszony lebukott, és a bölcs férfiak kínhalálra ítélték. Ám Diagoras lánya sem volt amolyan félős nőci, kivágta magát, hogy neki bizony mind az apja, mind a három bátyja bajnok, szóval ne rajta akarják gyakorolni a tilalmat. Ez valahogy meggyőzte a véreskezű bírákat, és Kallipateirát békén hagyták, sőt, megtekinthette a bajnokságokat. Immár legálisan, nem kellett férfinek álcáznia magát.
   Egy legenda szerint Khilón is aznap halt meg, amikor az ökölvívó fia díjat nyert az olümpiai játékokon. A legnagyobb dicsőség, a legnagyobb boldogság.
  

Megjegyzés küldése