2016. október 4., kedd

Platón: A láthatatlan ember

GYGES PÁSZTOR VOLT Lydia akkori királyának szolgálatában. Egyszer ott rettenetes felhőszakadás és földrengés dühöngött, és azon a helyen, ahol nyáját legeltette, meghasadt a föld; ennek láttára elálmélkodott, le is ment a mélységbe, és a monda szerint mindenféle csodálatos dolgot látott, például egy belül üres bronzlovat; ablakok voltak az oldalában, ezeken bekukucskált, s látta, hogy az emberinél nagyobb termetű halott fekszik benne; semmi más nem volt rajta, csak egy aranygyűrű a kezén. Lehúzta ezt a gyűrűt és visszatért. Midőn aztán a pásztorok szokás szerint összegyülekeztek, hogy havi jelentésüket megtegyék a királynak a nyájaikról, ez a bizonyos pásztor is megjelent, a gyűrűvel az ujján. Amint pedig ott üldögélt a többiekkel, véletlenül megforgatta a gyűrűt, s eközben tenyere felé került a gyűrű kövének foglalata; alighogy ez megtörtént, a szomszédai egyszerre csak nem látták, s úgy beszéltek, mintha már hazament volna. Bizony elcsodálkozott ezen, megint megfogta a gyűrűt, és visszafordította a foglalatát kifelé; s amint visszafordította, megint láthatóvá lett. Mikor pedig ezen elgondolkozott, kísérletezni kezdett a gyűrűvel, vajon csakugyan van-e ilyen ereje, és eközben mindig úgy esett, hogy valahányszor befelé fordította a foglalatot, láthatatlanná vált, ha pedig kifelé, akkor újra láthatták. Miután erre rájött, azonnal úgy mesterkedett, hogy felvették a király mellé beosztott követek közé. El is foglalta állását, elcsábította a király feleségét, szövetkezett az asszonnyal, meggyilkolta a királyt, és elfoglalta a trónját.

(Révay József fordítása) 

 

Nincsenek megjegyzések: