2016. november 18., péntek

Via Egnatia

  A tegnapi malacos sírsztélé kapcsán tegyünk egy kis kirándulást. Látogassunk el a Via Egnatiára, ahol is a nevezett baleset történt. Néhány bevezető információ az útról, a wiki szavaival:
A Via Egnatia (ógörög Egnatia Hodosz / Ἐγνατία Ὁδός) az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékét kötötte össze nyugat–keleti irányban Byzantiummal. Nyomvonala Illyricum és Macedonia, valamint a későbbi Thracia provinciákat szelte át. Építése a független illír királyságok, fejedelemségek Róma általi leverését követően, i. e. 146 körül indult meg a birodalom prokonzulja, Gnaeus Egnatius irányításával, aki az út névadójává is vált (Via Egnatia a. m. ’Egnatius-út’). A terv az volt, hogy a birodalmi fővárosból a brundisiumi partvidékig vezető, addigra már teljes hosszában kiépült Via Appia végpontján – esetleg Hydruntumban – kihajózók a Balkán-félszigeten hasonló minőségben kiépített úton közelíthessék meg a keleti országrészeket. A rómaiak a korban két jelentősebb kikötőt is használtak a tengerszoros túlpartján, így a Via Egnatiának két kiindulópontja volt: egyike Dyrrachiumnál, a másik pedig Apolloniánál. E két útszakasz Asparagium Dyrrachinorumnál egyesült, majd a Genusus (Shkumbin) folyó völgyét követve i. e. 120-ig a Hebrosz (Marica) folyó partján álló Cypseláig épült ki. Az út befejezése, a Byzantiumig vezető szakasz kiépítése Augustus római császár nevéhez fűződik.
A római útépítési hagyományoknak megfelelően a Via Egnatia közel 6 méter széles, mélyen alapozott, kőburkolatú út volt. Tartósságának tanúsága, hogy még a középkor évszázadaiban is használatban állt mint fontos kereskedelmi út, illetve a hódító hadak felvonulását megkönnyítő útvonal. Egyebek mellett a 11. századi normann, majd 14. századi oszmán-török betörések és hódítások sikeréhez is nagyban hozzájárult.
A mai Durrës és Ohrid között húzódó, SH4-es, SH7-es és SH3-as jelölésű albániai autóutak több szakasza az egykori Via Egnatiára, vagy azzal párhuzamosan épült. A több mint kétezer éves út egyes részei ma is láthatóak, így például Elbasan közelében a Shkumbin felett átívelő, eredetileg ötlyukú híd (topciasi híd), amelyet a későbbi évszázadokban is aktívan használtak, és bővítettek. Albániában további Via Egnatia-hidak és útszakaszok maradványai láthatóak ma is Xibraka és Qukës térségében.
   Emlékeztek, hogy a malacka elmondja, hogy Dyrrachiumból indult? És Apolloniába vágyott? Ezek az állomások láthatók a térképen:
   És hogy malackánkat még inkább (vagy emberünket?) el tudjuk képzelni, íme néhány kép, hogy hol randalírozhatott a féktelen jószág:










Megjegyzés küldése